A L’Oréal Alapítvány idén 19. alkalommal rendezte meg a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért Díj átadóünnepségét. A rendezvényen öt kiemelkedő teljesítményű kutatónőt és áttörő munkásságukat, valamint 15 fiatal tehetséget – köztük dr. Kóspál Ágnes csillagászt, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársát – jutalmaztak. A díjazott tudósok a 150 évvel ezelőtt született Marie Curie példáját követve azon dolgoznak, hogy hozzájáruljanak a világ jobbá tételéhez.

Dr. Kóspál Ágnes csillagász a napjainkban születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatát vizsgálja. A kutatónak a csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei előmozdíthatják a csillagászat fejlődését, olyan modern műszerek és távcsövek létrehozására sarkallnak, amelyek akár átírhatják azt is, amit az égboltról a mai nap tudunk. Ágnes jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában dolgozik. Kutatásaihoz főként az Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszert használja.

A csillagászt Párizsban telefonon értük utol a díjátadó után: „Nagyon megtisztelő a kitüntetés, fantasztikus visszajelzés az eddigi munkámról. Arra ösztönöz, hogy a jövőben még több energiával és lelkesedéssel végezzem a munkámat. Az elismerés persze egyfajta felelősség is, hiszen példaképpé válunk a fiatalabb generációknak olyan tekintetben, hogy érdemes tudományos pályára lépni és kutatómunkát végezni. A díj egy 15 ezer eurós kutatási támogatás, ami nagyon hasznos lesz a munkámhoz. Technikai eszközöket szeretnék beszerezni és külföldi kutatókat hívok majd meg, új együttműködéseket kezdeményezve.

A kutatási területem arra fókuszál, hogy hogyan keletkeztek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik. A Nap négy és fél milliárd éves öreg csillag, igazából nagyon nehéz arra következtetni, mi történhetett a keletkezésekor. Ám mivel jelenleg is keletkeznek csillagok, így tudunk olyanokat is vizsgálni, amelyek éppen most formálódnak. Ezek a csillagok pár millió évesek vagy még fiatalabbak, szakmai szemmel nézve szinte újszülöttek. Az anyag pedig, ami körülveszi őket, korongot alkot. Erről a korongról anyag áramlik a csillagra, így épül fel maga a csillag. De ebben az anyagban keletkeznek a bolygók is. Régen azt gondolták, hogy a korongok egyenletes struktúrájúak és hogy az anyagáramlás a bolygókra is egyenletes. Ma már tudjuk, hogy a korongok nem homogének, hanem vannak bennük sűrű és ritka struktúrák is.” Dr. Kóspál Ágnes azt kutatja, hogy a korongok szerkezete és az áramlás hogyan befolyásolják egymást.

Az alapítvány szerint 1998 óta növekedett a nők száma a tudományos területeken, ám a kutatóknak még mindig csak 28 százaléka nő, és csupán csak 3 százalékuk kapott tudományos Nobel-díjat. A program ezért is dolgozik immáron 19 éve azon, hogy elismerje és segítse a kutatónőket a karrierjük kulcsfontosságú pillanataiban. A program kezdete óta több mint 2700 fiatal nőt támogatott 115 országban és 97 életműdíjast a karrierjük csúcsán, köztük Elizabeth H. Blackburnt és Ada Yonathot, akik a L’Oréal-UNESCO díj után Nobel-díjat kaptak. Magyar kutató harmadik alkalommal kapott elismerést.